Svédmasszázs

A kevés masszázs közül, amit eddig ismertem az egyiket szeretném bemutatni ebben a cikkben. Ez a svédmasszázs.  

Tartalom

Bemutatása

Mire jó?

Mikor nem szabad masszírozni?

Fogásai

Vissza a főoldalra
 

Bemutatása

A  svédmasszázs az egyik legismertebb nyugati masszázsfajta egészen az ókori görög-római kultúráig visszavezethető. A görögök és a rómaiak nagyobb figyelmet szenteltek egészségüknek, odafigyeltek, többet törődtek testükkel. A svédmasszázs már az ókori kultúrákban is közkedvelt gyógyító, rehabilitációs eljárás volt.

A technika újkori kidolgozása azonban a XIX. században egy svéd gyógytornász, Per Henrikés és egy holland orvos, George Mezger nevéhez fűződik. Eredetileg testgyakorlatok is kapcsolódtak a svédmasszázshoz, ez mára már elmaradt és öt alapfogást alkalmaz.

A svédmasszázs a kézzel végzett érintésen alapul. (Néhány masszőr olykor az alkarját vagy a könyökét is használja.)

Vissza az oldal tetejére 

Mire jó?

A masszőrnek minden esetben tájékozódnia kell a vendég egészségi állapotáról! Az alábbi listák a teljesség igénye nélkül áttekintést adnak a masszázs előnyeiről és a kizáró okokról.
A gyógyító hatás mellett meg kell említenünk a rehabilitáció fontosságát is, hiszen a svédmasszázzsal képesek vagyunk megrövidíteni a sérülések utáni lábadozást, és megakadályozzuk a nem használt izmok sorvadását. A nagy stressz miatt sokan küzdenek alvászavarokkal, kimerültek, rossz a közérzetük. Ezek a panaszok garantáltan csökkenni fognak, mivel a masszázs megnyugtat, elősegíti a relaxációt, enyhíti az álmatlanságot, összességében segíti a test egészséges működését.

Tehát mire jó a svédmasszázs:

• Stresszoldásra, lazításra
• Görcsoldásra
• Fájdalomcsillapításra
• A bőr, a keringés, a nyirokrendszer állapotának javítására 
• Általános közérzetjavításra
• Krónikus fáradtság ellen
• A teljesítőképesség fokozására, az iznok állapotának javítására
• Baleset, műtét utáni rehabilitációra
• A mozgásbeszűkölések kezelésére
• Egyes fejfájésok kezelésére
• Pszichoszomatikus eredetű panaszok kezelésére
• Krónikus gyulladásokra
• Ortopédiai megbetegedések kezelésére
• Reumatológiai megbetegedések kezelésére
• Belgyógyászati megbetegedések kezelésére
• Ideggyógyászati megbetegedések rehabilitációjára
• Végtagödéma kezelésére
• Betegségek, állapotromlás megelőzésére

Vissza az oldal tetejére 

Mikor nem szabad masszírozni?

A lentebb felsorolt panaszij és betegségek közül van, amelyiknél egyáltalán nem szabad alkalmazni, és van, aminél csak egyes fogások nem alkalmazhatók. Az orvos szakvéleménye fontos lehet bizonyos esetekben. Mindenképpen meg kell ezeket besszélni a kezelőorvossal és a masszőzzel is.

• Láz (ez a legrégebbi ismert kontraindikáció, már Hippokratész is írt róla!)
• Fertőző betegség (kiemeleten a fertőző bőrbetegségek)
• Akut gyulladás
• Daganatos betegség (a végstádium kivételével)
• Friss trauma, műtét utáni állapot
• Hámhiány
• Vérzékenység, illetve véralvadásgátló gyógyszer szedése
• Rheumatoid arthritis aktív fázisa
• Előrehaladott csontritkulás
• Be nem állított magas vérnyomás
• Ízületi instabilitás
• Egyes szív- és keringési problémák
• Visszeresség (az érintett végtagot nem szabad masszírozni, de máshol lehet)
• Legyengült, alkoholos, beszámíthatatlan állapot
• Terhesség – nem általános kizáró ok, egyes időszakok és egyes testtájak kontraindikáltak, megváltozik a fogások erőssége és jellege, és nem lehet a szokott módon lefektetni a vendéget.
• Menstruáció – a masszázs keringésfokozó hatása erősíti a vérzést, a görcsoldó, fájdalomcsillapító hatása pedig megkönnyíti a menstruáció elviselését, ezért a masszázs egyéni mérlegelést és döntést igényel.

Vissza az oldal tetejére 

Fogásai

A svédmasszázs öt klasszikus alapfogásból épül fel, ezek:

• a simítás
• a dörzsölés
• a gyúrás
• a vibráció (más néven rezgetetés)
• és az ütögetés

A fogások sorrendje iskolánként eltérhet; régebben a gyúrás általában megelőzte a dörzsölést, ma inkább a fenti sorrend az elfogadott.

A modern masszázs kiegészítő fogásokat is alkalmaz, ezek:

• az intermittálás
• a felrázás
• a kirázás
• a vezetett passzív kimozgatás

Vissza az oldal tetejére 

 Vissza a főoldalra